Megfogant 51. rész

Most itt van, annak a karjaiban, aki mindig is tudott szeretni. Élete legjobb szeretője öleli, hódítja. Ismerik egymás testét, a titkokat, mindketten tudják, hol, milyen pontot kell megérinteni. A nő két mély, sóhajszerű levegővétel között arra a régi érzésre gondol, amikor a férfi hosszú kedveskedés után kitöltötte az ölét. Mindjárt benne lesz, újra, megint.

Megfogant 50. rész

​

– Bennem vagy – nyögi a nő.

Hangja éppen csak suttogás, nincs már erő a szavakban, mert elszívta azt a vágy, a fulladás, a kergetőzés, a játék a férfival.

– Újra – mondja a férfi.

Ez a szó még zengő, határozott, a lökések előtti. Saját hegyoldalára csak most kezd lépkedni, és viadalról itt már nincs értelme beszélni, a kapukon belül van, mélyen a várban jár. Föltárul minden titok, de hiszen ismeri is az összeset. Nem titok, hanem egy otthon ez, ahol jól érezte magát régen, és ahová újra bejutott.

Megfogant 49. rész

Az utolsó szavakat az asszony már csak halkan suttogja, hiszen fölösleges is már minden szó. Az érintések ideje jött el. Stephan tenyerébe simítja a kedves arcot, ujjai a barna hajszálak közé indulnak. Szája már a jól ismert ajkakon játszik. A csókok után ütközet indul majd, olyan ütközet, amit, tudják jól, mindketten megnyerhetnek.

Megfogant 48. rész

​

Néhány órával később fölvirrad a nap, és a két férfi úgy cselekszik, ahogyan azt előző este borozgatás közben megfogadták. Kinyitják a szemeiket, és teszik a lábaikat egymás után. A cél az, hogy Miklós fölkészülten álljon a Sötét gróffal szemben a mondott időben a küzdőtéren.

Eljön a pillanat. A lelátók telve. Meglepően nagy a csönd, mert  a viadal azonnal kezdődik.