Megfogant 62. rész

Nem ezt várta az asszony, nem ezt szeretné most. De a férfi tapasztalt. Egy kis sétát indít az ajkaival a kevésbé érzékeny területekre, hogy a lassú kényeztetés után rohanvást vegye birtokba újra a bimbót, nyálában fürdesse, nyelvével cirógassa. Megismétli a távolodás-közeledés játékát többször, és nem csalódik. A nő egyre inkább önkívületben vergődik, egyre inkább vágyban ég. Nyögdécsel, Istenét, emberét szólingatja. 

Megfogant 61. rész

– Pár pillanat, és ami most önkezed érintésétől melegszik, kezem érintésétől forrósodni fog. Csak még egy kicsit hadd nézzelek, csak még egy kicsit hadd ihassam a látványt, amit egy gyönyörű, vetkőző nő tud nyújtani! Engedd, hogy meglesselek!

A nő hősége már így is maga a pokol, a kiejtett szavak rekedt suttogása hatalmasra rakott máglya tüzével hevít. A pillák a jelenet szégyenétől lecsukódnak, a kéz erőtlenné válva engedi el az anyagot, ami lehullik a bokák köré. Nincs immár takarásban semmi, föltűnik a völgy, ahol egy férfi ideig-óráig elveszhet, megtalálhatja önmagát, megköszönheti az Isten adta életet.