(ki/szét/el)szakítva 1-6. fejezet letölthető

Már e-pub formátumban is elérhető a regény  első 6 fejezete 

  ITT. 

 

(ki/szét/el)szakítva 2.

7. fejezet

Hajnalban ébred, először nem tudja, mire. Újra fázik, hideg van... csak fel kellene kelni, muszáj a tüzet feléleszteni, megfordul, majdnem felsikolt. Az ágy mellett a férfi áll. Simon. Őt nézi. Anna orrába bekúszik a füst jellegzetes szaga. Simonból árad. árad, mint a tenger, egyre jobban betölti a szobát, bekúszik Anna tüdejébe, úgy érzi, megfullad, megfojtja a szag és a férfi kemény tekintete. Reszketve szólal meg.

– Ha akarod... ha akarod, elmegyek.

– Nem mész sehová! – Simon hangja csattan. – Meg ne próbáld! Csak a bűnösök szöknek el!

Júlia arcai 2.

2. fejezet

– Nem jöhetsz többé! – a hang szeretetteljes, de határozott.

Alexander fölkapja a fejét, a nadrágját tartó zsinórokat fűzi éppen, hazafelé készülődik. Kielégült, és nyugodt. Incselkedésnek, női szeszélynek gondolja a szavakat, visszalép az ágyhoz, rátérdel a matrac szélére, ad egy ráérős csókot a jól ismert ajkakra, keze végigsimít a telt melleken. a nő füléhez hajol, úgy suttog.

– Talán nem voltam elég jó, maradjak még?

Magamról ...

A Nők Lapja Café internetes fórumán tették föl a kérdést, hogyan jut eszébe valakinek romantikus-erotikus regényt írni. A kérdést ott és akkor röviden megválaszoltam, de azután fél éjszaka morfondíroztam tovább...

Júlia arcai

(romantikus-erotikus regény, feltöltve 1 fejezet)

(Részlet)

– Szereti? Hát szerethet a férfi, aki itt hagyja kedvesét, szerelmét szégyenszemre! Szégyenszemre a családja, a világ előtt terhesen!

A leány úgy áll ott, mint akit arcul csaptak.

– Terhesen!? A húgod gyermeket vár?

– Azt! Azt, igen! Fattyút fog szülni, mert a te jó bátyád nem bírt a szerszámával, nem bírta vágyait féken tartani, és gyereket nemzett a szülők áldása, a papok áldása nélkül!

A nő tágra nyílt szemekkel mered az előtte álló férfira. Minden gondolata bennakad. Megszólalni képtelen.

(ki/szét/el)szakítva

(romantikus-erotikus regény, feltöltve: 1-6. fejezetek)

(Részlet)

– Simon! Csak nem ez az a leány, akiről tegnap este levakartál?! – durva nevetés harsan, Anna még álmában is belereszket, összegömbölyödik. – Kutya legyek, ha ez nem a menyasszonyom! Több jogom volt rámászni, mint bárkinek ebben a tetves csapatban! – újra nevet – Bár egy csöpp hálát csak érzek irántad, barátom! Illőbb egy asszonyt a pap áldása után ledönteni a lábáról, mint előtte!

Anna szeme tágra nyílik, a poros, rászáradt sárdaraboktól tarkított csizmás lábra mered, mely karnyújtásnyira van csak a az arcától. Iszonyodva néz föl, mégsem álmodik! Itt van Ő! Itt van! Maga az ördög! Ha nem az, nem jobb annál! Iszonyat! Próbál elhúzódni, de a férfi a karjába markol, ujjai présként szorítják a húst, a fogás Anna csontjáig hatol. A férfi fölfelé húzza, rántja az álomból, és nevet...

– Adj egy csókot, szerelmem! – újra az a harsány, undorító nevetés. – Remélem, rajtam kívül senki nem próbálta a szerszámát beléd dugni! Szüzet ígért a bátyád! Nem egy rongyot akarok a váramba vinni!

Annában a borzalom túlcsordul, reszket, patakokban folyik a könnye, hiába rángatja kezét, képtelen szabadulni. Homályosan látja a köré csoportosuló férfiakat. Sikoltana, de torkából csak erőtlen nyögések törnek föl, a félelem, az undor, a kiúttalanság elönti vonásait, a kétségbeesés a szemeit.

– Rosszul tudod, Konrád! – Simon keze vaskapocsként szorul Konrád csuklójára, másik keze lefejti Anna karjáról a húsos ujjakat. Simon Anna és Konrád közé lép. – Ez a leány az én asszonyom!

Beköszöntő

Sziasztok!

Bő 10 éve irkálok romantikus regényeket, eddig kizárólag az íróasztalfióknak. Ez a mai nappal megváltozott ... :-) Szerettem írni, szeretem visszaolvasni. Talán mostantól más is talál benne élvezetet. Néha jól esik elmenekülni a hétköznapokból. :-)

Véleményeteket, kommentjeiteket lelkesen várom!